A politúrozás 1820 körül terjedt el az európai kontinensen és Angliában. Manapság ez a technika nem annyira népszerű. A méhviasz és a politúr különbsége ránézésre nehezen észrevehető, mégis fontos, mert a politúrozott bútorba nem szívódik be a méhviasz. Ha mégis azzal kezelik, zsíros nyom marad utána.
A politúrozás nagyon nehéz munka. A procedúrának több fázisa van. Az első az alapozás, majd ezt könnyedén átcsiszolják. Egynapi pihentetés után újabb réteg politúr következik, amit száradás után addig dörzsölnek, amíg a bútor szép fényes nem lesz. A politúr denaturált szeszben oldott sellak, és szakboltokban szerezhető be. A kezelendő felületet teljesen portalanítani és zsírtalanítani kell, és a helyiség hőmérséklete nem lehet kevesebb 20 C-nál. A régi politúrból egy szemernyi se maradjon fenn! Fényező szerszámot mi magunk a következőképpen készíthetünk: félbehajtott pamutanyagot csavarjunk hurkává, majd tekerjük be egy újabb, nem foszló pamutanyagba, és azt kötözzük rá. Öntsünk rá a politúrból, majd csöppentsünk rá még egy kis denaturált szeszt. A politúrozást körkörös mozdulatokkal végezzük. Egy pillanatra se hagyjuk abba, mert ott matt folt képződik, amit azután nagyon nehéz, sőt olykor lehetetlen eltüntetni. Fontos, hogy a sarkok ugyanannyi fényezést kapjanak, mint a nagy felületek. Legalább tizenkét rétegre van szükség! Két réteg felvitele között mindig hagyjunk öt perc szünetet.
Másnap nagyon finom csiszolópapírral könnyedén csiszoljuk le a felületet. Amikor felvisszük a következő réteget, már nem csak körkörösen, hanem a fa erezetének megfelelő irányba is mozgassuk a szerszámot, egészen addig, amíg el nem fogy belőle a politúr. Ebben a stádiumban már kevesebbet kell használni belőle, és minden újabb réteg felvitelekor még kevesebbet. Addig kell folytatni, amíg a fa erezete alaposan átitatódik, és a felület teljesen egyenletes lesz. Ahhoz, hogy a politúr megszilárduljon, több nap szükséges. Néha annyira beszívja a faanyag, hogy újabb réteget kell felvinni. Az utolsó fázisban egészen kevés sellakot adjunk a denaturált szeszhez. A politúrozás idővel felpikkelyesedhet, vagy teljesen láthatatlanná válhat, ha nem volt elég jó minőségű, vagy ha erős napsütés vagy hő érte. Amikor a politúr sárgulni kezd, már nincs közvetlen kapcsolatban a fával, ezért legjobb teljesen eltávolítani. Ha másféle károsodást is észlelünk, célszerű először csak egy új réteg felvitelével próbálkozni.
A politúrozás felújítását 2 rész lenmagolaj, 5 rész denaturált szesz és 2 rész terpentin keverékével végezhetjük el. Ezt az oldatot is vastagra összehajtogatott pamutanyaggal és körkörös mozdulatokkal vihetjük fel a felületre. Így felpuhítjuk az alsó politúrréteget, és eltüntetjük a matt foltokat és kisebb karcolásokat. A kereskedelemben is beszerezhetők a politúrozás felületi hibáinak kijavítására alkalmas szerek.
