Szarkofág
Domborművekkel díszített, márvány, vagy kőkoporsó, melyet először az egyiptomiak, később a görögök használtak temetkezésre. Jelentése: húsemésztő.
Érdekes cikk a márványról:
http://sirkokeszites.com/a-marvany-sirko
Sodronyzománc
A rekeszzománc egy fajtája. A díszítendő tárgyra lemezkéket rögzítenek, amelyre sodrott ezüstdrótból kialakított rekeszeket forrasztanak ezek közét zománccal töltik ki.
Tovább olvasom »»
Szarkofág
Kőkoporsó, melyet azonban nem földeltek el, és általában domborművekkel díszítettek.
Tovább olvasom »
Szextáns
Csillagászati és hajózási helymeghatározásra használt szögmérő.
Tovább olvasom »
Szeladon
Szürkészöld mázzal bevont kerámia, melyet először Kínában állítottak elő.
Tovább olvasom »
Szófa
Széles, alacsony, támla nélküli kárpitozott ülőbútor, eredetileg kifelé hajló karfával, amely XV. Lajos stíluskorszaka idején egyenesre változott.
Tovább olvasom »
Savmaratás
Díszítési technika, melynek során különböző savakkal maratják a mintát a fém- vagy üvegtárgy felületére. Üvegtárgyaknát az eljárás során a tárgy felületét hidrogén-fluoriddal maratják, így rajzolódik ki rajta a kívánt minta.
Tovább olvasom »
Szelelölyuk
Kisebb nyílás a kerámiafigura vagy büszt alján vagy hátoldalán. A kiégetéskor ezen át távozik a levegő, így nem robban szét a tárgy.
Tovább olvasom »
Szeladon
Félig áttetsző, jellegzetes, kékeszöld máz, a kínai kőcserép bevonata. A legszebbek a Szung-dinasztia idején (1960—1279) készültek. Később használata általánossá vált a kínai kerámiákon, s a 13. századig s legjellegzetesebb mázfajták közé tartozott.
Tovább olvasom »
Szekreter
Kis írószekrény lehajtható előlapja írófelületként használható. Rejtett rekeszei is vannak.
Tovább olvasom »
Szan-caj
Kínai háromszínű cserépedények, melyek először a Tang-korban (618—907) készültek vastag, zöld és barna ólommáz bevonattal. A harmadik színt e krémszínű kerámia alapteste adta.
Tovább olvasom »
Szamárhátiv
Enyhén hajló, kettős "S" alakú. építészetben, bútor készítésben egyaránt előforduló, ívelt alakzat.
Tovább olvasom »
Szalagdíszímény
Faragott díszítés, laza masnikkal hullámzó szalagra emlékeztet. Gyakori a székhátak keretein. Elsősorban Thomas Chippendale munkáira jellemző.
Tovább olvasom »
Szalagdísz
Szegélyt képező keskeny intarziacsíkok. Az egyenes szalagot szálmentében, a keresztszalagot derékszögben, a toll- vagy halszálka-szalag esetében a szálirányt - 45 fokos szögben - átlósan metszik. Gyakran két, ellentétes irányban futó tollszalag-sort helyeznek el egymással szembe. Asztallapokon, fiókok előlapján furnérbetétként alkalmazzák.
Tovább olvasom »
Szacuma kerámia
19. századi japán cserépedények. Jellemzőjük a színes zománcfestés, a finoman repedezett máz és e gazdag aranyozás.
Tovább olvasom »
Szablyaláb
Szablya alakú bútorláb. Az ókori görög székhez, a kliszmoszéhoz hasonlóan, kissé kifelé hajlik. Főleg régensség kori és szövetségi stílusú székek és szófák jellemző eleme.
Tovább olvasom »
Su
Kínai szimbólum. Jó szerencsét, hosszú életet, boldogságot és gazdagságot jelent.
Tovább olvasom »
Sterlingezüst
A legalább 92,5 % színezüstöt tartalmazó brit ezüstötvözetek neve.
Tovább olvasom »
Schwarzlot - fekete ólom
Német kifejezés, elsősorban a német Hausmalerek üveg, fajansz és porcelán munkáin gyakori díszítő eljárást, fekete festésfajtát jelent.
Tovább olvasom »
Sómáz
Többnyire kőedények csillogó mázas, vékony nátronüveg-bevonat. A tárgy égetése közben sót szórnak a kemencébe. Jellegzetesen likacsos, gödrös felületet képez.
Tovább olvasom »
Sheffield-lemez
Összeforrasztott ezüst- és rézlemezekből hengereit, ezüstnek látszó tárgyak előállítására alkalmas alapanyag. Az eljárást Thomas Boulsover dolgozta ki az 1740-es években. A 18. század második és a 19. század első felében sz olcsóbb, sorozatban gyártott, un. Sheffíeldezustok előállításához használták.
Tovább olvasom »
