Szabálytalan, körszerű nyom, amelyet az üvegfúváskor vagy formázáskor használt vaspálca hagy a munkadarab alján, amikor leválasztják róla.

Irizáló felületű, viszonylag olcsó préselt üveg, mely lila, vörös, kék-zöld ás narancs színben készült. A kb. 1895 és 1940 között készült korai példányokat amerikai vásárokon és karneválokon díjként osztogatták. Ma is készülnek ilyen tárgyak.

Dekoratív üveg, mely két vagy több, különböző színű rétegből áll. A legfelső, gyakran opakfehér réteget csiszolással eltávolítják, így láthatóvá válnak sz alatta lévő, elütő színű rétegek, melyekből mint háttérből markánsan tükröződik ki a díszítmény. Első példái sz ókori Rómában készültek.

Üvegből, több mint 5000 éve készülnek rendkívül változatos formájú és stílusú dísztárgyak és használati eszközök, különösen a 18. század óta. Jóllehet, természetüknél fogva törékenyek, üveg tárgyak már az ókori Róma idejéből is maradtak ránk. A kerámiagyűjtőkhöz hasonlóan az üveg szerelmesei is a bőség zavarával küszködnek. Jellemző üvegfajták a nátronüveg - legszebb változata a cristallo, a káli, illetve a kristályüvegként is ismert ólomüveg. A gyártási eljárások skálája a kezdetleges magraformálástól a kifinomult, gépesített műveletekig (pl. préselés) terjed.

Kemény, ellenálló üvegfajta. Keverékéhez kálium-karbonát alkálit a növényi hamut adnak. Üvegcsiszolásra különösen alkalmas.

Az üvegkészítés korai eljárása. Szalmából és agyagból bevonatot - magot - formáltak egy fémrúdra és forró üveggel telt olvasztótégelybe mártották. Amikor a magra elég üveg rakódott, kiemelték s tégelyből, lehűtötték, a magot pedig eltávolították a megformázott tárgyból.

Üvegfajta, amely nátrium-karbonátot tartalmaz.

Vastag, súlyos, tiszta üvegfajta, mely nagy mennyiségű ólom-oxidot tartalmaz. Elsőként George Ramescott állította elő 1676-ben a pókhálósodás kiküszöbölését célzó kísérletezése közben. Ragyogóbb fényű, mint a Cristallo, és könnyen formázható, igen alkalmas a csiszolásra.