Többnyire kőedények csillogó mázas, vékony nátronüveg-bevonat. A tárgy égetése közben sót szórnak a kemencébe. Jellegzetesen likacsos, gödrös felületet képez.

Gyöngyház fényű mázzal készült finom cserép, hasonlít a krémszínű kőedényre, de máza kékes. Josiah Wedgwood találta fel 1779-ben, krémszínű kőedényeinek tökéletesítésekor.

Magas, felfelé keskenyedő, többnyire sómázas kőedény, amelyet a 16. században a Rajna-vidéken állítottak elő. Gyakran függőleges képmezők tagolják, és dombormíves bibliai vagy mitológiai tárgyú jelenetek díszítik.

Vékony falú, könnyű, finom, krémszínű, áttetsző, ólomtartalmú mázzal bevont kőedény típus. Staffordshire-ben az 1740-es években kísérletezték ki. A 18. században asztali edényként terjedt el.

Az ólommázzal bevont krémfehér kőedény technikailag tökéletesebb fajtája, melyet Josiah Wedgwood fejlesztett ki 1759-ben.