Borospohár igen stabil talprésze. Peremét visszahajtották. így itt az üvegréteg dupla olyan vastagságú lett, mint a tárgy fala.

Szabálytalan, körszerű nyom, amelyet az üvegfúváskor vagy formázáskor használt vaspálca hagy a munkadarab alján, amikor leválasztják róla.

Irizáló felületű, viszonylag olcsó préselt üveg, mely lila, vörös, kék-zöld ás narancs színben készült. A kb. 1895 és 1940 között készült korai példányokat amerikai vásárokon és karneválokon díjként osztogatták. Ma is készülnek ilyen tárgyak.

Üvegből, több mint 5000 éve készülnek rendkívül változatos formájú és stílusú dísztárgyak és használati eszközök, különösen a 18. század óta. Jóllehet, természetüknél fogva törékenyek, üveg tárgyak már az ókori Róma idejéből is maradtak ránk. A kerámiagyűjtőkhöz hasonlóan az üveg szerelmesei is a bőség zavarával küszködnek. Jellemző üvegfajták a nátronüveg - legszebb változata a cristallo, a káli, illetve a kristályüvegként is ismert ólomüveg. A gyártási eljárások skálája a kezdetleges magraformálástól a kifinomult, gépesített műveletekig (pl. préselés) terjed.

Légbuborék vagy zárvány, főleg s talpas poharak szárában figyelhető meg. Formájáról kapta s nevét.

Áttetsző fehér opalizáló üveg, mely csonthamu hozzáadásával készül. Fém-oxidokkal színezik.

Az alapanyag hibás összetételéből adódó vonalak, repedések az üvegtárgy felületén. Főleg az alkáliák túlsúlya okozza, ami a tárgy széteséséhez, elporladásához is vezethet.

Átlátszatlan, opakfehér üveget jelent, melyet a 14. század közepétől Velencében készítettek. Színezéséhez csonthamut vagy ón-oxidot, olykor antimont vagy cinket adagoltak a masszába.

Irizáló, fém-oxidokkal színezett üvegtípus, melyet Louis Comfori Tiffany fejlesztett ki, 1892 után. Az ásatások során előkerült római Üvegek utánzataként készültek.